Interjú a közgazdász-oktatók egyik doyenjével- Dr. Gálicz Tiborral (2012 év)
Ön a magyar közgazdászok és közgazdász-oktatók egyik doyenje. Mi hajtotta mindig előre a pályán?
50 évet dolgoztam gazdasági területen- ezzel párhuzamosan oktattam is. Az oktatás során gyakorlati példákat is fel tudtam hozni, de a tanítás rákényszerített a naprakész ismeretekre is.
Nem esett nehezemre a sok munka, sőt az oktatás hobbim volt.
Szakmai tapasztalataimat több esetben publikáltam.
Nekem is voltak olyan példaképeim, akikből erőt merítettem:
Dr. Kisteleki Károly középiskolai tanárom, aki logikusan tanított, következetes és szigorú volt.
Mit tanácsol a jelenleg pályakezdő közgazdászoknak, hogyan látja a helyzetüket?
Nehezedett a helyzetük.
Vannak állás nélküli pályakezdők.
Fokozott mértékben szükséges a sokoldalúság, ennek megfelelően képzések, tapasztalatok megszerzése.
Fő követelmény a folyamatos tanulás. Ez irányulhat egy vagy több diploma megszerzésére, nyelvvizsga letételére, de ide sorolom a szakirodalom és a vonatkozó jogszabályok állandó tanulmányozását is.
Milyennek látja Magyarország helyzetét?
A magyar gazdaság számos problémával küszködik, többnyire a válság következményeként. A bruttó hazai termék legjobb esetben csak 2014-ben éri el a válság előtti reálértéket.
Alacsony a beruházások, a foglalkoztatottság és a működő tőke szintje. Magas az államadósság aránya. Egyre nő a lakossági jövedelmek közötti különbség.
Az állami költségvetés helyzetét az is jellemzi, hogy néhány tartós bevételi forrás (pl. társasági adó, SZJA) jogszabályi mértéke csökkent, és a kiesés pótlása részben átmeneti jellegű
bevételekkel (magánnyudíjpéztártól származó összeg, bankadó, válságadók) történt. Mindezek a következő években növelik a deficitet, amit azonban 3 % alatt kell tartani. Megítélésem szerint az SZJA egykulcsossá tétele néhány évvel korábban ment végbe. Célszerű lenne elemezni, felülvizsgálni az egykulcsos SZJA-rendszer társadalmi, gazdasági hatását, és átmenetileg visszatérni a többkulcsos adózásra.
Milyen irányba kellene mozdulnia az országnak?
Legfontosabb feladatnak a gazdasági teljesítmény növelését tartom, Céltudatosabban kell kihasználni a magyar gazdaság lehetőségeit és adottságait. Szélesíteni kell a marketing tevékenységet belföldön és nemzetközi téren egyaránt. Az export növelése érdekében fel kell kutatni az Európán kívüli lehetőségeket is. A vállalatok versenyképességének javítása szükségessé teszi a rendkívül magas bérjárulékok csökkentését és a vállalati önállóság elvének érvényesülését.
Az IMF megállapodásnak milyen tétje van?
Az évenként lejáró, visszafizetendő államadósság és az adott év költségvetési hiánya együttesen 4000-4500 mrd. ft-ot tesz ki, amelynek mintegy 60-65%-a deviza-kötelezettség. Ezek fedezetéül hasonló összegű hitel felvétele, illetve kötvény kibocsátása szükséges. Nem mindegy, hogy a forrás szerzése milyen mérvű kamattal történik. Fontosnak tartom az IMF-fel és az EU-val való mielőbbi megállapodást. Ebben az esetben javulna Magyarország kockázati megítélése, így alacsonyabb lenne a kamat mértéke.
Mit gondol, mikor vezetik be az Eurót itthon?
Ebben a témában mindig szkeptikus voltam. Nem tudok időpontot mondani, belátható időn belül nem várom.
Egy pénzügyi szakembernek vannak igazán kedvelt befektetési formái?
Kisösszegű, de többféle befektetésem van. Jelenlegi kedvenceim a tőkeáttételes certifikátok, néha napon belüli kereskedéssel. Ilyen pl. az arany alapú certifikát, amelynek értékét az arany dollárban jegyzett árváltozásán felül a HUF/USD árfolyam is befolyásolja.
Hogyan változtak az induló vállalkozások lehetőségei az elmúlt 20 évben?
A jogi lehetőségek bővültek. Gyorsabban, kevesebb tőkével lehet vállalkozást alapítani.
Alaposan ki kell dolgozni az üzleti tervet. Ehhez célszerű szakember tanácsát kérni.
Már kezdetben törekedni kell arra, hogy több lábon álljon a cég.
Dr. Gálicz Tibor- Közgazdász, c. főiskolai docens
- 1958-ban diplomázott a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen pénzügy szakon.
- 1961-ben doktori cím megszerzése
- 30 évesen: Okleveles könyvvizsgáló
- 17 éven át a Fejér Megyei Tanács pénzügyi vezetője.
- Részt vett a ’88-as adóreform kidolgozásában.
- 50 évet tanított. 1995-ben javasolta a gazdálkodási szak beindítását a Kodolányi János Főiskolán amit elfogadtak. A szükséges akkreditáció összeállítása után tanszékvezető lett.
- Napjainkban is lektorál, publikál és könyvvizsgálatot végez